Barion Pixel
Aktualitások

LISSZABON

Az Atlanti óceánra néző, a felfedezéseket idéző Belém torony, a már nevében is a mór hódítás nyomait viselő óváros, az Alfama, az 1755-ös földrengés után kibontakozó nagyívű újjáépítést szimbolizáló Palota- vagy Kereskedők tere, éppúgy, mint a Tejo folyón átívelő, az 1998-as Világkiállításra átadott Vasco da Gama híd jellegzetes tanúi Lisszabon változatos, számos hatást magába olvasztó, mindig megújulni kész városfejlődésének és egyedülállóan izgalmas, magával ragadó hangulatának.

A színes és minden érzékünket megragadó város önálló, fővárosi létét a mórok 1174-es kiűzésének, felemelkedését pedig a felfedezéseknek köszönhette. Innen indultak a hajósok, Vasco da Gama és Magellán Brazília, India, Kína, Makaó és Délkelet-Ázsia meghódítására.                        

Bár a 17. századra a világtörténeti jelentőségű aranykornak vége szakadt, ám a felfedezések kora a város egyedülálló kulturális örökségének központi eleme és mindennapjainak része maradt. A portugál karavellák másaival találkozhatunk a terek jellegzetes fekete-fehér márvány-mozaikjainak motívumai között, de még kovácsoltvas lámpaoszlopokon is.

Ma Lisszabon számtalan, különleges műemlékével, világhírű múzeumaival, árnyas tereivel és botanikus kertjeivel, kávéházaival, ahol szinte szüntelenül szól a jellegzetes portugál fado zene és modern kreatív központjaival nyűgözi le a látogatót. Élvezhetjük a mediterrán pálmafákat, a sok színben pompázó bougainvilleákat vagy a jellegzetes, lila virágú jacaranda fák illatorgiáját, de az atlanti óceán áramlatai többnyire segítenek a délvidéken megszokott nyári kánikula elkerülésében.

Ami a Lisszabonba látogatóknak már az első pillanatban feltűnik, az a házak a csempeborítása, amely a mór hódítás emléke. Az azulejo-t láthatjuk paloták és bérházak homlokzatán, de templomok, kolostorok és magánházak belsőiben is. Történetét és legjellegzetesebb emlékeit a világon egyedülálló Azulejo Múzeum mutatja be.

A hét dombra épült Lisszabon minden városrészének megvan a sajátos bája. Negyedeit bejárhatjuk gyalogosan is, de különleges élményt jelentenek a sárga, muzeális villamosok. A híres 28-as az egész várost átszeli, dacol az emelkedőkkel, a szűk kanyarokkal, ahol ugyanazon a sávon még gyalogos és autóközlekedés is folyik, ezért méltán számíthatunk torlódásokra, dugókra. A türelem és bölcsesség azonban csodákra képes. Mindenki megértő, ha az utas éppen kiszáll és a síneken fizeti ki a taxit, vagy belefeledkezik az elé táruló látványba, nincs ökölrázás, vagy duda koncert, a feltorlódott forgalom úgysem tudna gyorsabban haladni.

 

 

 

 

 

 

Az emelkedők leküzdésének másik, zseniálisan hatékony módja a Santa Justa felvonó. Az Alsóvárosból, a Baixából vezet fel az egyik dombtetőre, a Chiadoba. Az 1902-ben épült, 147 méter magas vasszerkezet tervezője Eiffel követője, Raoul Mesnier de Ponsard volt. A felvonót esténként kivilágítják, és megépítése óta a város lakóinak egyik kedvence. A Santa Justa felvonó neogótikus stílusú, harmonizál a végállomás közelében fekvő Karmelita templom égbe meredő romjaival. A templom 1392-ben épült, majd az 1755-ös földrengés borzalmasan megrongálta, a romokat mementóként őrizték meg. A felvonó teraszáról lenyűgöző panoráma tárul elénk a Szent-György várra, a mórok kiűzése utáni első királyi székhelyre és a szinte érintetlenül fennmaradt, a mór uralom alatt épült festői óvárosra, az Alfamára. Ma az Alfama és a szomszédos Szt. Vince negyed virágzó turisztikai központ, annak ellenére, hogy szűk sikátoraiba nemigen visz fel taxi. A 16-17-századi kis polgárházakat kibérelhető apartmanokká alakították.

Meglepően gazdag kulturális élményt nyújtanak Lisszabon múzeumai. A Régi Művészetek Nemzeti Múzeumának sztárdarabja Hieronymus Bosch 1501-ben festett tryptichonja, a Szent Antal megkísértése. Érdekes kortörténeti dokumentum, hogy eredetileg a festményt egy portugál humanista rendelte meg.

Keleti gyűjteményének legizgalmasabb, világhírű tárgyi emlékei azok a 16-17. századi japán lakktechnikával készült, dúsan aranyozott paravánok, az un. namban táblák, amelyek portugál hajókat, kereskedőket és jezsuita hittérítőket ábrázolnak.

Aki Portugália és az Európán kívüli világ kapcsolataira, azokat tárgyi világukban bemutató kiállításokra kíváncsi, feltétlenül keresse fel a portugál Keleti-Alapítvány Múzeumát. Az április 25-e híd mellett fekvő modern, ötemeletes épület megtalálása még a hétpróbás utazókon is csaknem kifog, de a fantasztikus látványelemeket felvonultató tárlatok és az épület legfelső emeletén levő panorámaétterem kárpótol a fáradozásért.

A művészetkedvelő örmény olajmágnás, Calouste Gulbenkian magángyűjteményét bemutató Gulbenkian Múzeum szintén kihagyhatatlan program: modern épületét hatalmas, szobrokkal, vízesésekkel és kis folyócskákkal övezett park veszi körül, amelyben a látogató családok előszeretettel pihennek meg. A gyűjtemény talán legismertebb darabjai 17-18. századi indiai szőnyegek, a 17-18. századi francia bútorok és káprázatos Lalique ékszerek.

Magyar vonatkozásokra is bukkanhatunk Lisszabonban. Szenes Árpád, az 1925 után főleg Franciaországban alkotó festőművész feleségével, a szintén festőnő Maria Vieira da Silvával Lisszabonban telepedett le. Az életművüket bemutató múzeumot 1974-ben nyitották meg.

Lisszabon életének fontos szereplői az elegáns vagy bohém kávéházak. Különleges lisszaboni műemlék az 1907-ben alapított, majd később kibővített Café A Brasileira szecessziós portálja és falfestményekkel díszített belsője. Valamikor festők, írók rendszeres találkozóhelye volt, ennek emlékére készült a bejárat közelében Fernando Pessoa kávéházi asztalnál ülő bronzszobra. 

 

 

 

 

Végezetül nem távozhatunk Lisszabonból anélkül, hogy a város a Tejo partján, az Alcantara negyedben fekvő új kortárs kreatív művészeti központot, az LX Factory-t meg ne látogatnánk, amely a főváros megújuló arcát képviseli. Egy 1846-ban épült hatalmas textilgyár évtizedekig üresen álló, hatalmas ipari központjából alakították ki 2008-ban. A műhelycsarnokokat műtermekké, konferencia színhelyekké, éttermeké, kávéházakká és bárokká alakították, külső falaikat sokszor meghökkentő street art alkotásokkal díszítették. Az építészek és design hallgatók kultikus helyévé vált LX Factoryban állandóan zajlik az élet, nappal modern művészeti programok váltják sűrűn egymást, éjjel bulinegyed, hétvégén pedig bolhapiacként funkcionál. Lisszabon legérdekesebb, a világsajtóban gyakran publikált könyvesboltja, a Ler Devagar (=lassan olvasni ) is itt működik. Gazdag kulturális programjai kedvelt társasági központtá teszik.

 

Tarbay Gabriella

© Web: